2025 tavaszán a magyar állattartó ágazatot megrázta egy, már csak tankönyvekből ismert betegség: a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF). Az első eseteket március végén azonosították, majd rövid időn belül több szarvasmarha-állománnyal rendelkező gazdaságban is kimutatták a vírust. A hatóságok hatékony intézkedésekkel reagáltak: fertőzött körzetek kijelölése, állatmozgási tilalom, szigorú fertőtlenítési szabályok léptek életbe, de így is több ezer állatot kellett leölni a járvány terjedésének megakadályozása érdekében.
🎧 Podcast ajánló – egy mélyebb szakmai háttér a történésekhez
A Portfolio podcast május végi epizódjában szakemberek beszélnek arról, hogyan tört ki a járvány, mi segített a megfékezésben, és hogyan lehetne a jövőben jobban felkészülni hasonló helyzetekre.
A gazdák helyzete: gyors reagálás, bizonytalanság, anyagi károk
A NÉBIH június 6-ai közleménye szerint hazánk sikeresen megfékezte a betegséget, de a gazdák rendkívül nehéz helyzetbe kerültek. A kártalanítási eljárások elindultak, de a fertőzött gazdaságok újraindítása hosszú és költséges folyamat. Az érintett szereplőket nem csak az állatok pusztulása és az évek alatt felépített genetikai állományuk elvesztése, hanem a megrendeléseik kiesése, a beszállítói láncok megszakadása, sőt, a munkaerő megtartása is komoly nehézségek elé állította.
Hogyan változik ezek után az ágazat, mi várható a jövőben?
Az RSZKF esetében a gyors terjedés a lappangási időszakban is történhet, amikor az állatok még nem mutatnak látható tüneteket. Ezért a klasszikus állatorvosi vizsgálatok és a rutinszerű megfigyelés mellett egyre nagyobb szerepet kell kapjon a preventív szemlélet.
Ez nemcsak a biológiai biztonsági protokollok szigorítását, hanem az állattartás digitalizációját is jelentheti. Az adatvezérelt működés, a környezeti körülmények folyamatos monitorozása, és a gépek, eszközök állapotának távoli követése olyan eszközrendszert kínál, amely hosszú távon segítheti a hasonló krízishelyzetek megelőzését, hiszen ezekkel technológiákkal csökkenthető az emberi jelenlét, emberi mozgások, érintkezések.
Hogyan segíthet a technológia?
A járványhelyzet ismét rávilágított arra, milyen jelentős szerepe lehet a távoli adatgyűjtésnek és a digitális felügyeletnek az állattartásban.
A Telepfelügyelet.hu rendszerünk olyan szenzoros adatgyűjtő megoldás, amely az istállók mikroklímájának – hőmérséklet, páratartalom, levegőminőség – folyamatos megfigyelésével járul hozzá az állatok számára optimális környezet fenntartásához. Emellett a gépek (etetők, itatók, szivattyúk stb.) működésének és energiafogyasztásának nyomon követésével nemcsak a hatékonyság, hanem az állomány biztonsága is növelhető.
Az ilyen rendszerek használatával az állattartók:
- hamarabb észlelhetik a stressz vagy betegség korai jeleit,
- gyorsabban reagálhatnak a környezet változásaira,
- emberi jelenlét minimalizálásával csökkentheti a járványkockázatot.
Összegzés
A 2025-ös ragadós száj- és körömfájás-járvány rávilágított a megelőzés fontosságára az állattartásban. Minden eszköz, amely az átláthatóságot, az érintésmentes megfigyelést és az azonnali beavatkozási lehetőséget segíti, nemcsak technológiai újítás – hanem a jövő hatékony mezőgazdaságának egyik alappillére.
📍 További információ: telepfelugyelet.hu
